Társas lények vagyunk. Többnyire úgy éljük életünket, hogy szeretnénk valahova tartozni. Társaságban lenni. Én azonban azt tapasztaltam és tapasztalom, hogy társaságban lenni nem mindig jelent töltődést. Társaságban sokszor álarcokkal találja magát szembe az ember. Társaságban valahogy elütjük az időt. Beszélgetünk - vagy inkább fecsegünk? - fontosnak vélt kapcsolatokat ápolunk. Néha protokoll jelleggel, néha unalom űzőként használjuk a társaságba járást.

Társaságba járunk. Közösséghez azonban tartozunk.

Számomra a közösség a töltődést jelenti. Közösség, ahová a lélek hangja szólít. Közösségben jó lenni, fejlődni, tanulni, tapasztalni, többé válni, kiteljesedni.

Nekem ezt jelenti a két fogalom.