Nagyon kedvelsz valakit. Jelentős szerepet tölt be az életedben. Mégis néha hiányzik valami, csalódást érzel.

Azt gondolod, hogy zátonyra futott a kapcsolatotok. Nem érted. Vívódsz magadban. Pedig Te őszintén fordulsz felé. Nyitott vagy. Ő pedig, rejtőzködik, csak szösszenet morzsákat oszt meg az életéről.

Beavatod, diszkréciót félretéve nyitod fel előtte életed függönyét. Ő pedig eközben mit tesz? Még jobban behúzza a magáét.

Ilyenkor aztán jönnek a „miért?” gondolatok.

És így folytatódik ez a játszma…..Akár éveken keresztül, akár egy életen át.

De nincs szükség ezekre a játszmákra. Energiafalók az életedben. A miértre pedig egyszerű a válasz. Mélyen belül tudod, csak figyelj befelé.Ott lapul, csak sokszor félreértelmezzük a helyzeteket. Magunkat okoljuk. Pedig nem kellene.

Miért tehát? Mert fontos az illető lelki síkon. Viszont a Te személyiséged és az övé már nem tud olyan mértékben kapcsolódni. Másként tapasztaltatok, másként fejlődtetek meg történéseket. Máshol tartotok, másként láttok.

Ne vádold hát magad, csak várj és figyelj! Tanulj a helyzetből, mert mint minden története életednek, ez is hordoz tanulságod magában.