Látom, mosoly bujkál arcodon, miközben soraimat olvasod. Megértem, elsőre vicces ötletnek tűnik, hiszen nem megszokott. Randi, ugyan már, az a tiniknek való! Még, hogy a férjemmel? Ha-ha...De mi van a mosolyod mögött? Milyen gondolatok cikáznak Benned?

Amikor a meglévő kapcsolatainkról van szó, többféleképpen vélekedünk. Az egyik tábor, aki úgy véli, ami már megvan, amit már kipipáltunk, az rendben van úgy, ahogy van. Ők a fejből élők. A másik tábor (megjegyzem: ők vannak kevesebben) érzi és tudja, hogy nem elég kipipálni, folyamatosan tenni és tenni kell egy kapcsolatért. Számukra a megtartani a kulcsszó.

Semmi sem állandó. Minden változik. Nem igaz az sem, hogy nem ronthat el mindent a hétköznapok monotonitása. Azért is osztom meg Veled ezeket a gondolatokat, hátha elindít Benned is valamit. Mint, ahogyan bennem is elindult valami, amikor egy számomra kedves tanárom rávilágított, ne csak akkor engedjem be a szeretteimet az életembe, amikor éppen én úgy gondolom. Hoppá!

Akkor ott, óriási köd oszlott el bennem, amit nem is láttam. Rádöbbentem, én tényleg ezt csináltam, csak éppen nem tudatosult bennem, hogy mit művelek. Megint csak visszaköszön, mennyire fontos a TUDATOSSÁG. Az élet minden területén.

Mindenféle kapcsolatunkat ápolni kell. Nem elég csak benne lenni, tartalommal is meg kell tölteni. Nyitni a másik felé, nem félni a reakciójától, hiszen, ha váratlan is a megnyilvánulásod, de szeretet vezérli, hidd el, nem fogsz negatív választ kapni.

Igen is néha ki kell szakítani egy kis időt kettőnknek. Akár a hétköznapi mókuskerékből is érdemes kikandikálni egy pillanatra és észrevenni a másikat. Meglátni Őt, kicsit másképpen, mint addig. Érdemes ebbe ebbe energiát fektetnünk. Meglátjuk őt és rajta keresztül saját magunkat is egy teljesen új megvilágításban. Adjuk azt a másiknak, ami nem tárgyiasítható, ami igazán értékes: az időnket, az odafigyelésünket.

Csodálatos napot kívánok és élmény dús randikat!